A Jövő élelmiszeriparának kihívásai - MATE 2023. 07. 07.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon az egyre népesedő Földünkön a jövő nemzedéke számára is lesz elegendő élelmiszer? A jelenlegi túlfogyasztás vajon a fenntarthatóság jegyében nem teszi tönkre a környezetünket? Fontos hogy higgyünk abban, hogy képesek leszünk észrevenni a cselekedeteink következményeit és tudjunk a változás útjára lépni.

2023. július 2-7. között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem főszervezésével Keszthelyen valósult meg a EUDRES Futur Food BootCamp esemény. Ennek keretében kilenc európai partneregyetem 30 kiválasztott külföldi hallgatója öt napon át kereste a megoldásokat a jövő élelmiszeriparának kihívásaira, a témában jártas magyar cégekkel, partnerintézményekkel.  
Az eredményekről július 7-én Dr. Friedrich László a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet intézetigazgatója és Huszthy Balázs a MATE Innovációs Központjának központvezetője tartott sajtótájékoztatót.

A jövő kérdéseire a válaszokat a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és  a környezet megóvása jegyében keresték.
Az élelmiszeriparban a fenntarthatóságra nagy figyelmet kell szentelni. A csomagolástechnika által -mely a kényelmünket szolgálja – egyre több olyan termék kerül a polcokra, amelyek konyhakész termékek, mint a szeletelt sajt, szalámik, zöldségek. Ezek mind műanyag csomagolóanyagban jelentkeznek.  
A mikróműanyagok szerepe sajnos megjelent. Nem ismert teljesen minden hatása, de már az élővizekben is megtalálhatóak, így figyelni kell rájuk!
A fiataloknak nagyon jó ötleteik vannak, van bennük jövő és hit. Lehetőséget kell adni számukra!
Fantasztikus az az innovációs lehetőség, mely által hazai és nemzetközi szinten a fiatalok együtt tudnak dolgozni az iparral.  
Tényleges problémákat, kihívásokat tudnak felkutatni. Nemcsak az oktatás a feladat, hanem az is, hogy a tudományos ismereteket be tudják csempészni, akár a hallgatókon keresztül is, az iparba és közös együttműködés keretében tudjanak előrehaladni. Ezért nagyon jó példa az elmúlt időszak eseményeiből fakadó együttműködés. Ipar, tudomány, gyakorlat, elmélet között, amely tényleg a jövő generációja számára biztosít lehetőséget és az egész emberiség számára is lehetőség, hiszen a társadalom fejlődését tudják ezáltal biztosítani.

Dr. Friedrich Lászlót a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet intézetigazgatóját kérdeztem a kutatások eredményeiről.

Hogyan lehet a Földön egyre növekvő létszámú emberek túlfogyasztását megállítani, illetve a jövőben kiszolgálni? Hiszen tudjuk, hogy a Föld erőforrásai is végesek.

Van megoldás, de dolgozni kell rajta. Vannak ötletek a fiatalok fejében is, de a tudomány oldaláról is megvannak ennek a feltételei. Ehhez szükséges a folyamatos kutatásfejlesztés.
Az egész ellátási láncot figyelembe véve, ami a szántóföldtől,a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztésen át az élelmiszer-feldolgozáson keresztül az értékesítéssel a fogyasztóig való eljutásáig kell gondolkodni.

Az első a mezőgazdasági oldalon a precíziós mezőgazdasági termelés, ahol a javainkat a feltétel rendszerünket tudjuk javítani és úgy hogy ezeket a javakat, legyen az öntözéses rendszer vagy egyéb agrotechnika, precíziós adatalapú módon kell működtetni. Ez az egyik legfontosabb rész. A digitális agrárstratégia ezt támogatja, ezért is jött létre. A másik lépcsője a digitális élelmiszeripari stratégia ahol ugyanezeknek az adatoknak az ismeretében tudjuk optimalizálni a folyamatokat legyen az gyártástechnológia, termékfejlesztés és minden része ezen ágazatnak. Aztán megyünk tovább az ellátási lánc mentén, élelmiszer-logisztika, élelmiszer-kereskedelem.
A másik fontos dolog a feldolgozástechnológiák fejlesztése. Az alapanyag nagyon sok rétű, folyamatosan kutatjuk, fejlesztjük.
A kutatás-fejlesztés egyik fő fókusza, hogyan tudjuk egy adott alapanyagnak a jobb hasznosulását az emberi szervezet számára biztosítani.
 Azt lehet mondani, hogy ezek az előkísérletek, tapasztalatok azt mutatják, hogy az új feldolgozástechnológiák által az egyes élelmiszer-alapanyagok hasznosulása az emberi szervezetben 25-30%-kal javítható. Ezért fókuszálnunk kell arra, hogyan lehet ezeket a hasznosulásokat jobban elvégezni. Egyszerű példa, a fehérjék esetében kiemelkedő szerepe van a húsnak, hiszen a hús fehérjetartalma 20%, ami egy kivételes termék a maga nemében. Ha figyelembe vesszünk más élelmiszer-alapanyagokat akkor a fehérjék mellett fontos azoknak az építőköveinek az aminosavaknak a mennyisége és aránya is. Ennek van egy optimuma és ezt az optimumot lehet kiegészítő, komplett árutechnológiákkal, keverékekkel megvalósítani, amely a hasznosulást például szolgálja. Ez által kevesebb élelmiszerrel nagyobb populáció ellátását is tudjuk biztosítani. Ez csak egy lehetőség, mellyel hazai és nemzetközi kutatások is foglalkoznak.

  A mesterséges intelligenciának mekkora esélye van kiszorítani az emberi munkaerőt a  mezőgazdasági iparágból? Jogos-e az emberek félelme, hogy munka nélkül maradva haszontalanná válhat a tudásuk, erejük?

Én inkább megfordítanám  a dolgot. Nagyon nagy szükség van a munkaerőre. Legyen az szakképzett, vagy közepesen vagy képzetlen munkaerő. Nagyon sok a kézi munka, ezért is van szükség automatizálásra, digitalizációra, ez hozza magával. A robotok esetében többen féltek, hogy ez kiváltja a humánerőforrást. Ám ha visszamegyünk az 1600-as évek elejére az angol ipari forradalom idején is voltak géptörések, amikor féltek az emberek, hogy nem lesz munkájuk. Nem ez történt! Fejlődött a termelés, fejlődött az ágazat. Ez a gyarapodás egyik lehetősége. A robotok segítőként vannak mellettünk, nagyon sok munkafolyamat van amit humánerőforrás nélkül nem tusunk megvalósítani.
A másik fontos dolog ezeknek a robotoknak vagy automatizált rendszereknek a működtetése, karbantartása, mely szintén humánerőforrást igényel. Így egy fontos lehetőség a fiatalok számára, hogy akinek a digitális képességei nagyobbak ezeknek a rendszereknek a fenntartásával is foglalkozzanak és ilyen képzésekben vegyenek részt.

Van-e olyan termék, amely az egyetem kutatásai által, ma már nagyobb tápanyagtartalommal bírva több ember fogyasztási igényét tudja kielégíteni?

 Van egy mezőgazdasági alapanyag termelési lehetőség, ami genetikai oldalról közelíti meg a fajták kiválasztását, illetve fejlesztését amelynek jobb a hasznosítása, jobb a feldolgozhatósága.
A másik az élelmiszeripari fejlesztéseket jelenti. Számos termékkel találkozhatunk az élelmiszerláncok polcain, amiket az egyetem által előállított és közösen cégekkel hozott létre.
Ilyen például az érlelt marhahús, ami korábban nem volt ismert és a 2010 évben jelent meg ilyen tekintetben. Ami egy olyan lépés, mely által a marhahús esetében néhány hetes érlelés által a hús emészthetősége nagy mértékben javul, mellette persze az élvezeti értéke is növekszik. Így a fogyasztók számára kedvező gasztronómia élvezetet jelent, emellett a hasznosulása is kedvezőbb. Számos ilyen kutatás folyik a zöldség, gyümölcs, tojás feldolgozási területen is.

Összegezve bízzunk a fiatalokban, hiszen hitük, lelkesedésük a megszerzett tudás birtokában olyan utak felé vezethetik a jövő élelmiszer-ágazatát, mely környezettudatos fejlődésével biztosítani tudja a jövő generáció ellátását is a Földön! Kívánjuk, hogy így legyen! Sok sikert kívánunk a kutatásokhoz!

Készítette: Süliné Elekes Éva